Kedves Testvérek!
Február 24-én lesz négy éve annak, hogy Ukrajnában véres háború kezdődött. Sokat hallunk a hírekben geopolitikáról, fegyverekről, területekről és stratégiákról.
Azonban látjuk-e a háború rettenetes árát, amely elsősorban nem pénzben mérhető. A háború árát nem a döntéshozók fizetik meg, hanem például azok a gyerekek, akik már négy éve hiába várják haza az apjukat, mert az a fronton van, vagy külföldre menekült. A háború árát azok a diákok fizetik meg, akiknek már négy év óta nincs rendes iskolai oktatás és naponta órákat töltenek az óvóhelyeken. A háború árát az a 10 éves kisfiú fizeti meg, aki a mindkét lábát elvesztett édesapját tolja kerekesszékben a munkácsi utcán. A háború ára azoknak a szülőknek a rettegése, akik hónapok óta nem hallottak a fronton szolgáló fiukról. Azoknak a feleségeknek a kétségbeesése, akiknek a férje fizikailag vagy pszichésen megrokkant. A háború ára azoknak az asszonyoknak a verejtéke, akik férfi híján egyedül látják el az állatokat, művelik a földet, cserélik az autó kerekét, és csak napi néhány óra árammal tartják fenn az egész háztartást. A háború árát fizeti meg a sötét lakásban egyedül fagyoskodó nagymama, akihez már nem tudnak eljönni a külföldre távozott unokái. A háborút fizetik meg a családok, akiknél az elromlott gépeket nincs, aki megszerelje, mert elfogytak a szakemberek, és a betegek, akiknek nem jut orvos. Hány gyereknek és felnőttnek kell még testileg, lelkileg megnyomorodnia, mire mindenki felismeri, hogy egy háborúnak csak vesztesei vannak?
- Leó pápa így nyilatkozott az idei első Úrangyala imádság után elmondott üzenetében az ukrajnai háborúról: „Közel állok mindazokhoz, akik szenvednek, és imádkozom értük… Az elhúzódó konfliktus egyre súlyosabb következményekkel jár a civilek számára, elmélyíti a népek közötti szakadékot, és egyre távolabbra sodorja az igazságos és tartós békét.” Tavaly a szeptember 1-i Úrangyala imádság után pedig így tanított: „A fegyverek hangjának el kell hallgatnia, és a testvériség, az igazságosság hangjának kell felülkerekednie.” Kifejezte közelségét az ukrajnai emberek iránt, siratva a háború okozta „folyamatos pusztítást és halált”, és arra bátorította az embereket, hogy ne engedjenek a közönynek. Ehelyett imára és „a szeretet konkrét cselekedeteire” buzdított.
Kedves Testvérek! Ez a rengeteg fájdalom kell, hogy együttérzésre és cselekvő szeretetre indítson bennünket. Most, nagyböjt első vasárnapján, a háború kitörésének negyedik évfordulóján a hívek könyörgése során minden templomban mondjunk imát a békéért! Ezután is nap mint nap imádkozzunk a békéért, és lehetőségeinkhez képest segítsük a háború sújtotta területeken élő testvéreinket! Mostantól nagyböjt második vasárnapjáig bezárólag templomainkban adományt gyűjtünk a háború sújtotta területeken élők számára az erre a célra kitett perselyekben. Adományainkat a Katolikus Karitász (Caritas Hungarica) számlaszámára is átutalhatjuk: CIB Bank 10701094–76228861–51100005. A közleményben kérjük feltüntetni: „Kárpátalja”.
A Kárpátaljai Szent Márton Karitász naponta kb. 1200 embernek ad meleg ételt, és 67 településen támogatja a rászorulókat. A Görögkatolikus Egyházmegyei Karitász pedig öt ingyen konyhát működtet, s mintegy 300 olyan családnak nyújt vígaszt és rendszeres segítséget, amelyek a háborúban veszítették el hozzátartozójukat, és szinte naponta jelentkeznek újabb érintettek. Számos településen óriási gondot jelent a fűtés, a világítás, a meleg ruházat, az élelem biztosítása. A szükség tehát óriási. Az adományt Húsvétra fogjuk kijuttatni a Katolikus Karitász közvetítésével az Ukrajnában, különlegesen is a Kárpátalján élő rászorulók számára.
Kelt Budapesten, 2026. február 22-én
a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia
Felolvasandó Nagyböjt 1. vasárnapjának minden szentmiséjén az evangélium után.